|
VEGYETEK SZENTLEKET!
Zita médium útján
Üdvözölünk mindnyájatokat sok-sok szeretettel a mi Urunk, Jézus Krisztusnak nevében.
Én vagyok a Szürke szellem. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a Névtelen szellemen keresztül rám bízott benneteket. Igaz, nem most történt. Még 1948-ban, fent a budai hegyekben, amikor is ők úgy látták jónak, hogy az én ismereteim, tanítási és vezetési módszerem lesz a legmegfelelőbb, a legalkalmasabb arra, hogy együtt maradjatok egészen addig a pillanatig, amikor majd az én Atyám, Istenem külön-külön hazahív benneteket a láthatatlan világba. Sok minden megtörtént azóta a világban, ebben a gyülekezetben, és külön-külön mindannyiótok életében is. Mint tudjátok, a Névtelen szellem az egész földi világ szellemi mozgalmának vezetője, ezért Krisztus által rábízattak mindazok, akik Szentlelket vettek az első Pünkösd napjától egészen napjaitokig. "Legeltesd az én bárányaimat, legeltesd az én juhaimat" - szólt a felszólítás. Ez a feladat azonban nemcsak Péter apostol halálának pillanatáig szólt, hanem egészen az idők végezetéig.
Először Krisztus távozása után jelentkezett feltűnő módon, nagy hatalmával és erejével a Szentlélek, hogy aztán később, nem sokkal Krisztus második eljövetele előtt újra jelentkezzen és felszedje a hitetlenség tarlójáról a kévékből kihullott kalászokat, akik az idők végéig még betakaríttathatnak a mennyei csűrökbe. Az 1800-as évek derekától különösen nagy erőfeszítés van folyamatban a Szentlélek részéről, hogy a hitetlen világban teljes erejével, hatásával, világosságával és ismereteivel meggyőződést nyújtson azoknak, akik értik az idők szavát és olvasni tudnak az idők jeleiből.
Az első Pünkösd napján Jeruzsálemben is sokan hitetlenül és érthetetlenül álltak meg a Szentlélek csodálatos megnyilvánulása előtt, és többen ostoba magyarázatot adtak az ott végbement eseményekre, mivel nem ismerték azok hátterét. Pedig villámként hasított a jelenlévők tudatába, hogy olyan valami történik, aminek eddig a földön élők még nem voltak szemtanúi. Azonban az ember mindig emberies magyarázatokkal igyekszik a lényeget lealacsonyítani és az egészet úgy beállítani, mintha az nem valami csodás és emberi lelkeket felemelő megnyilvánulás lenne. Pedig az volt az árván maradt tanítványok részére, és az lett a későbbi időkben, az elmúlt kétezer esztendőben is mindazok részére, akik a Szentlélek ajándékaiban részesülhettek. Az azonban, hogy ki részesülhet a Szentlélek ajándékaiban, mindenkor az emberen múlik.
Krisztus megígérte és ígéretét teljesítette. A Szentlélek eljött, kitöltetett és ma is a földi világban van, csak az embernek vonzani kell tudni, és lelkét át kell tudni adni a Szentlélek tűzkeresztségére. Úgy a régi időkben, mint a későbbiekben, így a jelen korban is, az ember úgy okoskodott és ma is úgy okoskodik, hogy csak felében, harmadában adja át láthatatlan lelkét a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak és a Szentléleknek. A másik felét, negyedét, harmadát megtartja maga számára, hogy azon keresztül kiélhesse helytelen, Istentől elvetett vágyait, mert azt hiszi és gondolja, hogy azon keresztül örömet, kielégülést és boldogságot élvezhet. De mindazok az elvek, elgondolások, amik az ember testies vágyaiból erednek és erősödnek meg a kiélésre, nem adhatnak az embernek végleges boldogságot, örömet és megelégülést. Minden ilyen vágy újabb vágysorozatot indít el, ezért sohasem tud nyugvópontra jutni az ember. Amikor kiéli egy-egy bűnös vágyát, az rövid időn belül fokozottabb mértékben újra felébred lelkében, és újra kívánja, újra kiélni igyekszik azt, ami a kiélés után tátongó űrt hagy lelkében.
Más utat, más módot kell tehát keresnie és találnia az emberiségnek, a boldogság, az öröm, a békesség és a megelégedettség állapotának elérésére. Ezt kínálta és kínálja a mi Urunk, Jézus Krisztus az Ő Igéi, az Isten igazságán, megtartó erején és bűnbocsánatán keresztül. A bűnbocsánatnak az is kritériuma, hogy az ember ne csak megbánja bűneit, hanem minden szándékával azon legyen, hogy többé ne vétkezzék. Az Úr is erre hívta fel azoknak a figyelmét, akiket a bűn következményéből, betegségekből meggyógyított: "Menj el, és többé ne vétkezzél." Ha a vétkeitől, rossz, helytelen szokásaitól, vágyaitól, szenvedélyeitől, bűnös kívánságaitól, általában emberi rossz természetétől képes megszabadulni, akkor más lesz az élete, mert akkor már nem a régi, testi ember ő, hanem lelki, szellemi emberré alakult át. Ezt az átalakulást: a testi emberből szellemi emberré válást segíti elő a Szentlélek ereje és a Szentlélek munkásai.
A Szentlélek az elmúlt 2000 esztendő alatt mindig a krisztusi igazságokat cövekelte le, mert a testies emberek mindenkor támadást indítottak a szellemi igazságok, az isteni igazságok ellen és azokat emberi elgondolásokkal helyettesítették be. Hol szándékosan, hol pedig tudatlanságból szétszedték vagy rosszul értelmezték a krisztusi igazságokat, és nem érezték szükségességét annak, hogy az Ó-, és Újszövetség eredeti mivoltában álljon az ember előtt. Ezért megkeverték azokat a maguk ferde elgondolásaival úgy, hogy bűnös hajlamaiknak tettek engedményeket. Mindenre találtak magyarázatot, amivel felmentették magukat, de elítélték felebarátaikat; mások szemében a szálkát is meglátták, de magukéban a gerendát sem. Az Úr mondja, vedd ki előbb a magad szeméből a gerendát, s akkor szellemileg tisztánlátóvá leszel; kinyílik harmadik szemed és meglátod a láthatatlan világ csodálatos erejét, hatalmát, törvényeit, igazságát, és akkor nem leszel előítélettel másokkal szemben. Akkor érzed, hogy te magad is bűnös vagy, és rászorulsz a teremtő Isten bűnbocsátó kegyelmére. Tehát nézzen körül az ember a maga belső világában, sepregessen elsősorban önmaga házatáján. Seperje ki lelkéből a szennyes, bűnös vágyakat, indíttatásokat, hogy megtisztulva más emberré, később erős, tiszta szellemmé alakulhasson át.
Tehát az elmúlt 2000 esztendő alatt a Szentlélek a világban volt és igyekezett vezetni a egyházakat és befolyásolni az egyházi vezetőket. Sajnos mindazokat, akik az egyházi vezetők közül Szentlelket vettek és tisztánlátókká váltak, az ellentét rövid időn belül eltávolította a rendeltetésüktől, az egyházak éléről, és a béreseknek adott hatalmat, akik az egyházak életét helytelen irányba terelték. Magukat mindenkor felmentették, azokat pedig, akik az igazságot felismerték, ellehetetlenítették, kiátkozták, a társadalom peremére sodorták, ezért a Szentlélek szava nem hangzódhatott a gyülekezetekben. Pedig az őskeresztények között, az első keresztények között is elsősorban a Lélek mondotta meg és jelölte ki a tennivalókat a gyülekezetek tagjai részére. A Lélek szavára kellett figyelni, a Lélek mondotta meg mindenkor, hogy mik a hibák, mi jelent veszedelmet, mik a követendők, és ritkán dicséretben részesítette őket. Bár az ember esetében nagyon óvatosan kell bánni a dicsérettel, mert hatására elbízza magát, elnyújtózkodik a kényelmesség nyugágyán, és helytelenségeket kezd megengedni magának. Jobb tehát a gyülekezetekben a figyelmeztetés, a jóindulatú kritika, amely felhívja a figyelmet a mulasztásokra, tévedésekre vagy netán a tévelygésekre, különben ezek megsokasodnak, és a gyülekezet belső szellemi szerkezete hamarosan szétzilálódik és bár külsőleg még nagynak, erősnek, hatalmas, terebélyes fának néz ki, de belülről már pudvás, és az idők szele ledönti azt.
A nagy vallásoknak sosem tetszett, ha a nagy egységből kisebb egységek váltak ki, mert úgy gondolták, egységben az erő. Igen, szellemi egységben, az egy cél felé, az egy irányba, a felfele, a magasba való haladásban, nem pedig abban az egységben, ami külsőleg egy nagy, fényes keretbe foglalja az egyházat, tevékenységeivel együtt, de amelyen szellemi szemekkel már láthatók a repedések, a szakadások. Szakadások keletkeztek azért, mert a krisztusi szeretet, amely az egységet adhatta volna, megfogyatkozott és az emberi igazságok, a dogmák, a külsőben lejátszódó, belső lényeg nélküli ceremóniák váltak fontossá, lényegessé.
Igen, Szürke szellemnek nevezem magamat, de nem a bűntől való elszürkülés állapota miatt, hanem alázatosságomból adódóan. Az alázatosság szürke köpenyét kell mindazoknak magukra venni, akik lelkileg előre akarnak jutni és Krisztus láthatatlan egyházát is előre kívánják segíteni a fejlődés útján. Mert ha a lelki vezetők magukat sokra értékelik, ha önmagukat akarják felemelni, önmagukat akarják dicsőíteni, és azt akarják, hogy a gyülekezetek az ő elgondolásaikra figyeljenek, annak lelki, szellemi szempontból veszedelmes következményei lehetnek. Nemegyszer teljes az elbizonytalanodás, és a jó gyakorlása helyett a helytelenül értelmezett igazságok érvényesítése történik.
Az utolsó időkben számtalan olyan kisebb-nagyobb gyülekezet jött létre, amelyek már csak külsőben viselik magukon Krisztus nevét; Krisztus eszméjéből vajmi kevés vagy egyáltalán semmi sem található meg ott. Ezek a kiválások már nem a tisztulás érdekében történtek meg, mint például a szellemi reformáció idején. Az utolsó időkben ezek a kiválások többnyire az ellentét akaratát, megtévesztő szándékát és az emberek teljes elbizonytalanítását szolgálják. Most, az utolsó időkben, az egyházak a földi tudománnyal karöltve akarják a Szentlélek világosságát takaró alá rejteni, pedig az Úr mondotta: a Szentlélek minden igazságra elvezérel benneteket; azokra az igazságokra is, amire az Úr korabeli emberek még éretlenek voltak, mert értelem szerint sem tudták volna felfogni, ezért felesleges lett volna olyat adni az embereknek, amire még éretlenek.
Krisztust megelőző időkben is voltak, akik érettek voltak a Szentlélek befogadására, általa pedig az igazság megértésére. Hiszen Buddha az Úr Jézus Krisztus előtt élt és mégis, mivel nagyon vágyott a szellemi megvilágosodásra, egy alkalommal, a fügefa alatt üldögélve, a megvilágosultság állapotába jutott.
Istennek minden ember életével az a célja, hogy az ember megvilágosodjon a szellemi igazságok, a magasabb láthatatlan világ titkainak megértésére. Megértse azokat a láncszerű összefüggéseket, amelyek a természetben is tapasztalhatók, de az emberek lelki fejlődését is kormányozzák. Az ember, mivel halhatatlan szelleme és szabad akarata van, választhat az Istentől adott és az ellentét által felkínált dolgok között; lehetősége van a megigazulásra, a megtisztulásra, de el is bukhat. Mivel azonban az ember bukott lény, lelki természete szerint közelebb áll az ellentét természetéhez, ezért könnyebbnek találja annak sugallatait elfogadni és megvalósítani. Hiszen a jónak megvalósítása önmegtagadással jár; önmagán kell erőszakot vennie, hogy a helytelen helyett a helyeset, a rossz helyett a jót, a hazugság és a tévelygés helyett az igazat, az igazságot válassza. Kemény munka ez szeretett embertestvéreim!
Nyugodt lélekkel merem ezt kijelenteni, hisz magam is keresztül mentem a lelki tisztulás minden fázisán; a töprengéseken, a bizonytalanságokon, a félelmeken, az elgyávulásokon, hitben való megkicsinyülésen csakúgy, mint az apostolok. Gondoljatok arra, amikor a háborgó tó vízén, a csónakban ülő tanítványok megijedtek és kérték az Urat, hogy mentse meg őket, különben elmerülnek és elvesznek, és az Úr így szól hozzájuk: "Mit féltek kicsinyhitűek." Igen a kicsinyhitűség az, ami az embert bizonytalanná teszi; a nem tudás, hogy hátha így van, hátha úgy van. Mi a biztosíték, mi bizonyság van arra, hogy az úgy van, ahogy a mi Urunk, Krisztus hagyatékában, az Újszövetségben lefektetett? Mi bizonyíték van arra, hogy amit a Lélek szól a gyülekezetekhez, az valóban úgy van? Amikor az ember valami természetfelettivel találja szemben magát, legelső gondolata az, hogy emberies magyarázatokat alkalmazzon arra. Némely esetben nagyon is együgyű magyarázattal jön elő, és jobban hisz azokban, mint a valóságban.
Mi értelme lenne a földi életnek, ha a halállal mindennek vége? Az ember tehetsége, gondolatai, érzései, tudása, ismerete megsemmisülne? Hiszen tudósaitok kimutatták az anyag megmaradásának törvényében, hogy anyag nem vész el, csak átalakul. Akkor ugyan hogy lehetne, hogy a magasabb intelligencia megsemmisüljön, hogy mindazt, amit a képzelet-, az érzés-, és gondolatvilágában, az eszmék síkján az ember alkot, létrehoz, hogy az megsemmisüljön, az ne éljen tovább? Vagy hogy gondolja az ember azt, hogy a gondolat vagy az érzés túlélheti azt, aki azt létrehozta? Nem, testvéreim! A szellem örök, mert Isten nem embereket, hanem szellemeket teremtett. Bár csodálatos és precíz eszköz a test, amely által az anyagi világban, anyagi körülmények között, a bukott szellem lelki előrehaladásán és fejlődésén munkálkodhat, de porból van és porrá lészen.
Isten szellem, aki a maga hasonlatosságára, a maga képére teremtette teremtményeit. Isten a legmagasabb intelligencia, a legek legje, a szép és jó tulajdonságok legfelsőbb fokon Benne összpontosulnak. Teremtményei, teremtései csodálatosak és utánozhatatlanok, örök élettel telítettek, és a tökéletesség elérésére alkalmasak; nincsenek határok, amelyek korlátoznák őket a jónak, az igazságnak megvalósításában. A bukottakban - így az emberben is - Isten teremtménye: a láthatatlan, a halhatatlan, az örökéletű szellem él, amely meg nem halhat, el nem pusztulhat, minden halálból, minden kárhozatból fel kell támadnia. Igaz, a kárhozat hihetetlenül hosszú idő, de mégis minden halálból van feltámadás. A léleknek egyszer minden gonoszságból meg kell térnie, ki kell gyógyulnia, meg kell tisztulnia! Minél inkább ragaszkodik tévedéseihez, tévelygéseihez, minél makacsabbul megmarad bűneiben, annál nagyobb és hosszantartóbb az ő szenvedése. Minél előbb eszmél, minél előbb rájön arra, hogy mit hagyott el, és melyik útra kell visszatérnie, annál kevesebb a következmények törvénye által rázúduló szenvedés, nehézség és betegség.
Krisztus a szabadulás, Krisztus az út, az igazság és az élet, Krisztus a feltámadás. A földön található mind az öt világvallásban annyi az igazság, amennyi Krisztus szeretetéből benne van. Minden ember szellemi értéke annyi, amilyen mértékben képes a krisztusi igazságot és a krisztusi szeretetet gyakorolni és megvalósítani. Az, hogy töredékeire esett az egyház, nem tesz semmit, mert nem a fizikai világban, fizikai keretek között élő egyházak vagy gyülekezetek a lényegesek, hanem, hogy azok keretein belül hányan tartoznak Krisztus láthatatlan egyházához. Az eljövendő világvallás nem római katolikus, nem baptista, nem református, nem zsidó vallás lesz, hanem a szeretet vallása. A szeretet vallása, amely minden teremtményt testvérének érez, hisz egy atyának gyermekei vagyunk. Csak az egyik a fejlődésnek már magasabb fokán működik, él, cselekszik, alkot, hat, míg a másik nehezebb körülmények között, bűnei, tévedései, tévelygései, felkészületlensége, hitetlensége, tudatlansága miatt egyre alacsonyabb szinten kényszerül élni mindaddig, míg meg nem világosodik, meg nem tér.
Krisztus azért jött a világba, hogy világosságot hozzon. Így mondotta magáról: én vagyok a világ világossága. Tehát, hogy az ember megvilágosulhasson, elküldte a Szentlelket, aki tovább gondoskodott az emberiség részére a világosságról, és hogy az emberek a Szentlelken keresztül lobogó fáklyákká, izzó tűzzé váljanak. Lelkesítse őket a krisztusi igazság, szólják az igazságot, és akkor győzedelmeskedik általuk az igazság.
Amit a bukottak hoztak létre, az nem a valóság. Nem hittek az örök jónak, hanem hittek a tévedésnek és a tévelygésnek; hitték, hogy ők olyanok lehetnek, mint Isten. Óriási tévedés volt ez! A teremtő Isten öröktől fogva van. Ő nem teremtett szellem, hanem minden, ez az egész csodálatos világmindenség Általa lett. A mai ember minden tudománya, nagyszerű távcsövei ellenére is csak keveset tud a világmindenségről. Azt hiszi, mert műszerei segítségével láthatja a Jupitert vagy a Marsot, máris mindent tud, holott oly keveset tud a világmindenségről, a fényévek távolságairól, a csillagok milliárdjairól, az egész világmindenséget összetartó erőkről, égitestek működéséről, a formaképzésekről, egyszóval az igazságról.
Nézzetek meg csak egyetlen szőlőszemet, hogyan vannak külső és belső erői kiegyensúlyozva, hogy az megőrizze gömbalakját, ne repedjen szét. De akármit megnéztek a világmindenségben, azt Istennek erői tartják össze és a világmindenségben rend az úr, mert Isten maga a rend. Ahol rendetlenség van, ahol káosz van, az a bukottak műve, amit újra rendbe kell hozni. A káosz nem maradhat abban az állapotban, mert az veszedelmet rejt magában, gátolja a fejlődést. A káosz következtében jönnek létre a földön a természeti csapások is, mert a káosz révén gyengülnek meg a természetet összetartó erők, vékonyodik el az a burok, amely a földön élők védelemére adatott, és akkor megindul a veszedelem. A veszedelemben pedig a tehetetlen ember elvész és újra és újra Isten szent kegyelmére lesz utalva.
A Szentlélek Isten kegyelmének kiáradása. A Szentlélek mindazt, amit a bukottak ellentétes gondolataikkal, érzéseikkel, mint káoszt teremtettek, kiegyensúlyozza úgy az emberek lelkében, mint a bukott anyagi és félanyagi világokon. Vegyetek tehát Szentlelket! Keresztelő János, a Törvény Szellemének utolsó láncszeme, vízzel keresztelt, de ő maga mondja: "Aki utánam jön, nagyobb nálam", ő tűzzel keresztel. Vegyetek tehát tűzkeresztséget! Adjátok át ma, Pünkösd napján lelketeket a Szentlélek tüzének! Ez a ti és a mi ünnepünk; a tiétek és mindazoké, akik hisznek a Szentlélek megtartó erejében! Akik ma, ezekben a pillanatokban, a pünkösdi lángnyelvekben, pünkösdi tüzekben részesülnek, vagy akik már részesültek abban, azok ma újra megerősíthetik magukat a Szentlélek erejével, amely minden jóra képesítheti az embert. A Szentlélek tüze hitet ad és bizonyságot nyújt az embernek, a hit és bizonyság pedig megtérésre ösztönöz. Hitet és bizonyságot a hitetlen világnak, hogy ne elhívése legyen csupán mindaz, amit a Szentlélek és a mi Urunk, Jézus Krisztus tanított, hanem tudássá izmosodjon!
Tehát szükséges testvéreim, hogy a Szentlélek ajándékaiba részesüljetek! Aki Szentlelket vesz, az a Szentlélek ajándékaiba is részesül; annak lelkében szétoszlik a kétely és a bizonytalanság, mert van mire építkeznie, van kitől a nehéz időkben segítséget várnia. S aztán igen, álmokat álmodnak a ti véneitek, és prófétálnak a ti fiaitok és lányaitok. Nem is az a lényeg, hogy az emberrel mindez feltűnő módon történjen, hanem az a fontos, hogy a Szentlélekkel közvetlen kapcsolata legyen, és ezáltal felismerje munkáját, feladatát, életcélját, hogy mit, hogyan kell cselekednie, mikor mit kell szólnia, és mikor kell hallgatnia; mi a fontos, mi a kevésbé fontos és mi a legfontosabb életében. Ha Szentlelket vesz, félelmei eloszlanak, mert a Szentlélek ereje felszívja azt, mint a nap a ködöt.
A mai világ tele van félelemmel. Mindenki fél valamitől: betegségtől, szegénységtől, munkanélküliségtől, háborútól, igazságtalanságtól, megszégyenítéstől, attól, hogy a világ rossz irányba megy, mert a világ vezetői rossz irányba viszik azt, aminek megjön a böjtje, súlyos következménye. Az ember nem építkezhet e világra, mert ez a világ veszendőbe megy. Az embernek talajt kell találnia a talpa alá, amin sziklaszilárdan állhat. Mi adhat sziklaszilárd talajt az ember életében? A hit. Hiszen Péter apostolnak is így mondta az Úr: "Te Péter vagy, azaz kőszikla, és én erre a kősziklára építem az én egyházamat és ezen a pokol kapui nem vesznek erőt." Ha az embernek ilyen szilárd a hite, akkor az ellentét minden mesterkedése lepereg róla. Ha az ember megerősíti hitét a Szentlélek erejével, különösképpen így piros Pünkösd napján, akkor nem kell félnie. Akkor jó kezekbe tette az ő életét.
Piros Pünkösdnek mondom azért, mert első Pünkösd napján piros, tüzes nyelvek alakjában szállt a Lélek a tanítványokra, akik azon a napon elárvultan jöttek Jeruzsálembe, de akik bátor emberekként távoztak onnan. A Pünkösd előtti tanítványok gyengék, félelmekkel küszködők, hatalomtól rettegők voltak, azonban miután Szentlelket vettek, lélekben és igazságban megerősödve bátran hirdették az Igét, vállalva a vértanúságot is. De nemcsak ők, hanem az utánuk következő őskeresztények is. Azokban a keresztényi közösségekben a hívek Szentlelket vettek és ott nagyszerűen képzett médium- és prófétalelkek működtek.
Mihelyt ezekben az őskeresztény gyülekezetekben kialudt a Lélek, a világi hatalom által kiválasztott, szentesített emberek álltak az élre. Mihelyt a keresztényüldözések után, amikor sokan az arénák porondján fejezték be életüket, a pogány, a hitetlen Róma államvallássá tette a kereszténységet, immár megkezdődött a bomlási folyamat, hogy azután kulminálódjon abban az állapotban, amikor a Szent iratokból, az egyházak tanításaiból kezdték kiszedni a lényeget, és azzal kínálták meg a gyülekezeteket. Ekkor ezek a gyülekezetek "édes bortól" részegültek meg. Nem voltak éberek többé, mert minél nagyobb mennyiségű bort iszik valaki, annál részegebb lesz, annál kevésbé látja a valóságot. Hallucinál, olyan látomásai vannak, amelyeknek semmi közük a láthatatlan világhoz, amelyek veszedelmesek és az embereket a fekete mágia berkeibe sodorják.
És még merik ma azt mondani, hogy az evangéliumi spiritizmus halottaktól való tudakozódás? Még szükségesnek tartják, hogy meghatározott időközönként prédikáljanak a Szentlélek munkája ellen és azok ellen, akik Szentlelket vettek, vagy akik a Szentlélek ajándékaiban részesültek, vagy részesülnek? Ezért épp így elmarasztalhatók a mai keresztény egyházak, mint amikor meggyötörték, és máglyán égették meg mindazokat, akik megvilágosultak, akár a természet törvényeiben, mert a természettörvény Isten szava, akár pedig a szeretet törvényében, hogy hogyan bánjanak embertársaikkal és hogyan éljenek. Hányszor használt fel földi hatalom embereket céljai eléréséhez, miként azt tették Jeanne d'Arc-kal, utána pedig életét követelték, mert az ember képtelen értékelni azt, amit a Szentlélek a világnak ad.
Igen, Pünkösd a ti ünnepetek. Igen, megtörténhet a csoda; rátok is, külön-külön kitöltethetik a Szentlélek, tüzes nyelvek alakjában. Igen, holnap ti is egészen más emberek lehettek, mint voltatok tegnap. Minden Pünkösdnek egy kicsivel közelebb kell vinni benneteket a krisztusi emberhez, és veszítenetek kell a testi ember vágyaiból és tulajdonságaiból. Minden Pünkösddel több szeretetnek kellene az emberi lelkekben kibontakozni, és akkor egészen más lenne a világ. De mivel a világ nem kíván Szentlelket venni, mivel a világ nem fogadta és nem fogadja be a Szentlelket, mivel nem érti, hogy az a Szent szellemek sokasága, és nem érti, hogy az hogyan működik a világban, valamint az emberi lelkekben, mivel fogalma sincs, hogy mi a víz- és a tűzkeresztség: ilyen marad ez a világ.
Az Úr azt mondta: "Szükséges tinéktek, hogy újjászülessetek, víztől és Szentlélektől." Ezt azonban nemcsak Nikodémusnak mondta, aki éjnek idején felkereste őt, hanem szólt ez az akkori írástudóknak, farizeusoknak, Jeruzsálem lakóinak és Izrael egész népének. Szükséges tinéktek is újjászületnetek víztől és Szentlélektől! Vajon újjászülettek-e azok, akik számára ez eredetileg elhangzott? Ha újjászülettek volna, nem lennének még most is megrekedve a mózesi törvényeknél. Ha az úgynevezett keresztény világ víz- és tűzkeresztségben részesült volna, és ezáltal újjá született volna, akkor nem lenne a világ ma itt, ahol van: tele vízzel megkeresztelt pogányokkal, hanem egész más lenne e világ képe.
Sajnos nem, vagy csak ritkán szólhatunk a világhoz, mert a világ nem hallgat ránk. De szólok ma hozzátok, és szólok mindazokhoz, akik az éter hullámain a láthatatlan világból is felveszik, megértik az én szavaimat. Vegyetek Szentlelket! Halljátok, értsétek, hogy mit mond a lélek a gyülekezeteknek! Mondom, vizsgáljátok a lelkeket szerelmeseim, mérjetek mindent, mint mércéhez, a mi Urunk, Jézus Krisztus igazságaihoz, mert az az alapkijelentés, az a fundamentum és az a keresztény ember biztonsága. Cselekedjetek a szerint, ahogy benneteket a Lélek indít, mert az mindig a szeretet cselekedeteire indít benneteket. Imádkozzatok és dolgozzatok, higgyetek és reménykedjetek; adjatok hálát mindennap a mi Atyánknak, Istenünknek, hogy az utolsó időben megkeresett benneteket, és részeseivé válhattatok az új Pünkösdnek, az új kijelentésnek, az új lehetőségeknek, hogy megtért szellemi emberekké válhassatok! Ezért dolgozunk közöttetek, ezért jövünk, ezért tartozunk értetek felelősséggel a mi Atyánk, Istenünk előtt.
Legyen áldás és békesség e gyülekezeten; összhang, egyetértés, igazi krisztusi szeretet! Akkor ha ketten, hárman összejöttök az ő nevében, ma is azt ígéri, hogy "Köztetek vagyok és veletek maradok e világ végezetéig".
Isten legyen mindnyájatokkal! Isten veletek!
* * *
Forrás:
LÉLEKBEN ÉS IGAZSÁGBAN
Oktatások, megnyilatkozások és látományok a szellemvilágból, Zita médium útján.
I. kötet (13-27. oldal)
KIADJA: Magyar Szellemkutatók Társasága (Hungarian Spiritual Society)
695 Northfield Road, Bedford, Ohio 44146. - U.S.A.
Cleveland, 2007. május.
|
