|
PARAMAHANSZA JOGANANDA NÉHÁNY GONDOLATA
1. MEDITÁCIÓ
Az igazságot egyedül tanulmányozással nem tehetem magamévá.
Az igazság észlelése belülről - meditációval - növekedhetik csak.
Hogyan tudhatom szavakba foglalni Isten lényegét?
Csupán mély meditációban ismerhetem meg.
Isten távolinak látszik, mert figyelmemet kifelé irányítom.
Elmém elbolyong világias gondolatok útvesztőjében.
Befelé kell fordulnom, hogy emlékezzek a bennem jelenlévő Istenre.
Idővel rájövök, hogy mindig velem van az Úr,
aki velem mindenkor az én nyelvemen beszél.
Akinek arca néz felém minden virágból, minden fűszálból.
Csak ha ezt átéltem, mondhatom el, hogy szabad vagyok.
A szellem fátylába vagyok öltözve.
A fény szárnyán repülök.
Öröm tölti el létemet.
Ha nem tudtam gyöngyöt felfedezni egy vagy két alámerüléssel,
ne hibáztassam az óceánt. A hibát az alámerülésemben kell keresnem.
Nem merültem elég mélyre!
Nem szabad fájlalnom, ha a meditációmban nem látok sem fényt,
sem képet. A boldogság észlelésébe kell mélyen elmerülnöm
és ott meg fogom találni Isten valóságos jelenlétét!
Jó szokásaim segítenek a megszokott helyzetekben,
de nem elegendők arra, hogy irányítsanak, ha új feladatok merülnek fel.
Mély meditáció által megtanulom mindenben a helyes irány megválasztását, még akkor is, ha különleges körülményekkel állok szemben.
Többet kell meditálnom - kevesebbet olvasnom!
2. EMBER ÉS ISTEN KAPCSOLATA
Mit kell tennem, hogy megtaláljam Istent?
Pihenőm minden tartama alatt gondolataimat
az Ő végtelen gondolatába kell merítenem.
Beszélnem kell Istenhez!
Ő a legközelebbinél is közelebb van hozzám.
Szeretnem kell Őt lángolón, mint szerető szereti szerelmesét.
Ha erősen vágyom Isten után - Ő jön hozzám.
A szeretet mágnes, amely elől Isten sem tud kitérni.
Isten előtt minden hívő egyformán drága - tekintet nélkül hitformára.
Az Úr ismeri gondolataimat. Addig nem tárja fel magát,
amíg utolsó anyagi vágyaimról is le nem mondok.
Amíg ezt nem mondom: Atyám, vezess és legyek a Tiéd!
Isten irgalmának esője - a büszkeség hegycsúcsain nem gyűlhet össze.
De az alázat völgyében könnyen összeáramlik.
A legtöbb ember anyagi dolgokba van elmerülve.
Ha egyáltalán gondol Istenre,
csak azért, hogy pénzt, vagy egészséget kérjen.
Ritkán kérik tőle a legfontosabbat: Látását és átalakító érintését.
Az Istenben való örömet - szabadon kell felfedeznem!
Az örömet - amely életem minden pillanatát áthatja.
Mindenütt Ő jár velem. - Ő vezet minden utamon.
Uram! Te mindig velem vagy.
Bármilyen embereket, vagy eseményeket hozol elém - Te adod.
Nem avatkozom terveidbe.
Az Úr az, Aki egyedül tartja fenn szívem dobogását.
Ő újítja meg sejtjeimet.
Mégis milyen kevés gondolatot nyújtok neki!
3. EMBER ÉS TERMÉSZET KAPCSOLATA
Ember és természet felbonthatatlanul össze van kapcsolva.
A természet erői együtt dolgoznak, hogy az embert szolgálják.
Az ember irányítja a természetet.
Árvizek - tornádók - földrengések, természeti szerencsétlenségek,
számtalan rossz emberi gondolat eredménye.
Minden útszéli virág - valaki mosolyának kifejezése.
Minden moszkitó - valaki csípős beszédének testetöltése.
4. A MEDITÁCIÓ KÖZPONTJA - A SZELLEMI SZEM
A bölcsesség egyetlen szeme a Krisztustudat centrum - a szellemi szem, amely a kozmikus tudathoz vezet.
5. TESTETÖLTÉS - INKARNÁCIÓ - REINKARNÁCIÓ
Isteni küldetés teljesítésére jöttem a Földre. Ez megrendítően fontos!
Nem szabad a szűklátókörű ego-t követnem, amely akadályozza közeledésemet a végtelen célhoz.
Amíg a testi tudatba vagyok elmerülve, úgy vagyok, mint idegen külföldi országban. Az én hazám a mindenüttjelenvalóság!
Miért nincsenek visszaemlékezéseim előző testetöltéseimre?
Az élet lánc Isten óceánjában. Amikor a lánc egy része a vízből ki van emelve, csak ezt a kis részt láthatom. Ebben a testetöltésben az élet láncának egy szemét látom. Múlt és jövő láthatatlan Isten óceánjának mélységében. Aki összhangba került vele, annak feltárja titkait.
Az Úr rendezte számomra ezt a látogatást, ezt a testetöltést a Földön, de nemkívánatos vendéggé válok, ha a dolgokat sajátomnak tartom. "Az én otthonom", "Az én művem", "Az én pénzem", "Az én családom"! Amikor a földi vízum lejár, kénytelen vagyok mindent hátrahagyni, amiről azt gondoltam, hogy az enyém.
Isteni utazó vagyok. Csak rövid ideig vagyok itt, azután eltávozom.
Nem szabad gondolataimat erre a kis Földre, erre az életre korlátoznom!
A szellem mérhetetlenségére kell gondolnom, mely bennem lakik!
6. HALÁL
Szellem vagyok! Nem test! Miért várok a halálra? Hogy az gorombán tanítson meg erre?
A halál arra tanít, hogy ne testembe vessem bizalmamat, hanem Istenbe. Ezért a halál barátom. Mártírhalállal halt szentek örömmel viselték szenvedéseiket. A test sorsa jelentőség nélküli az Isten-megvalósítás emberének. A test tányérhoz hasonló, melyet a hívő használ, mialatt életének bölcsesség ebédjét eszi. Éhsége után örökre megelégszik. Mit használ akkor a tányér? Az el is törhet. De ezt a hívő aligha veszi észre, mert belemerül Istenbe.
7. RELATIVITÁS - SZELLEMI FOKOZATOK
A gyermek szeret sárdarabbal játszani, de elveszti érdeklődését ez iránt, ha idősebb lesz. Ha szellemileg felnövök, elhagyom az anyag örömeit.
A hangya számára a homokdomb óriási hegység, - de nem az én számomra!
Az emberiség egymillió éve Isten előtt egy perc. Hozzá kell nevelnem magamat, hogy nagy határpontokban gondolkozzam. Örökkévalóság! Végtelenség!
8. AZ ÉLET EGYENSÚLYA
Tevékenység és meditáció is fontos az élet kiegyensúlyozására. A munka segít a meditációban, a meditáció segít a munkában. Szükség van egyensúlyra. Csupán meditációval - lustává válok, csak tevékenységgel - világiassá válok. Elfelejtem Istent, az isteni elveket. Mindegy, hogyan tartom az iránytűt, annak tűje mindig északra mutat. Így van ez az igazi jóginál is. El lehet merülve sok külső tevékenységben, de gondolata és szíve mindig az Úrnál van.
9. AZ ISTENÉLMÉNY
A legfelemelőbb élmény Istent, mint boldogságot szemlélnem, amely végtelen mélységemből tör elő.
Nem szabad látomások, szellemi jelenségek után sóvárognom. Az Isten felé vezető ösvény nem látványosság!
Isten geizírje a benső csend mélyéből lövell boldogságot az ember lényébe.
Isten soha sem feledkezik meg rólunk! Csendben segíti fejlődésünket.
Ha igazán szeretem Istent, minden arcban Őt látom! Nem az alakot és az egót kell szeretnem, hanem a mindenkiben benne lévő Urat, aki teremtményeit élettel, szépséggel tölti el.
Isten - az örök boldogság!
Igazságtalannak látszik, hogy Isten ugyanúgy törődik a bűnössel, mint a szenttel. Kevésbé értékes-e a gyémánt, ha sár borítja?
Isten - szellemünk változatlan szépségét látja. Tudja Ő, hogy hibáink nem mi vagyunk, hanem a "Neveden nevezlek" az örök lényegünk!
Hogy némelyek kevesebb Isten-megvalósítással rendelkeznek, ez nem azért van, mert Isten korlátozza kegyelmének áramlását, hanem azért, mert a legtöbb ember akadályozza, hogy Isten mindenütt jelenvaló fénye áthatoljon rajta.
Ha le tudom vetni az önzés sötét fátylát, Isten fénye tükröződik rajtam.
Gyakran úgy látszik, hogy Isten elfeledkezik az emberről és távoltartja magát. Az ember az, aki távol tartja magát! Mert az ember mentáltemploma tele van nyugtalan gondolatok bálványképeivel.
Az Úr időről-időre elküldi megvilágosodott fiait, hogy emlékeztessék az embert isteni örökségére.
12. EGGYÉVÁLÁS AZ ISTENI ERŐKKEL
Hogyan változtatta Krisztus a vizet borrá? Parancsolt az életenergia rezgéseinek. Mindaz, aki túljutott a kettősség megtévesztő birodalmán, belép az Egység igazi világába, eggyé válik a Mindenhatóval. Amint Krisztus mondta, "aki énbennem hisz" - vagyis hisz a Krisztustudatban - "megcselekszi, amit én cselekszem. Sőt nagyobbat is fog cselekedni!" (Ján.14.12)
13. AZ ÉLŐ HIT - AZ IMA HATALMA - A GONDOLAT HATALMA
A hit értéktelen - ha nem élek vele. A tapasztalattá alakult hit válik élő hitté.
A legtöbb ember arról van meggyőződve, hogy az események menete természetes és elkerülhetetlen. Az ilyenek nem tudják, micsoda gyökeres változások lehetségesek - ima által.
A legjobb ima, ha így szólok az Úrhoz - Legyen meg a Te akaratod!
Ne mondjam, hogy ezt kívánom, azt kívánom! Tudja Ő, mire van szükségem. Jobban járok, ha Ő választ számomra.
Ha azt engedem meg, hogy gondolataim a rossznál tartózkodjanak, magam is rosszá leszek. Mindenben csak a jót nézzem! Ezáltal a jóság tulajdonságát szívom a szívembe.
14. TÜRELEM ÉS SZELLEMI FEJLŐDÉS
Hiba - szüntelenül vizsgálni fejlődésemet. Ha elültetek egy magot és naponta felásom, hogy megnézzem, fejlődik-e, az soha nem ver gyökeret. Legyek gondos, de ne kíváncsi! Életem kertjében nem szabad szüntelen a szellemi gyümölcsre gondolnom. Hinnem kell abban, hogy az Úr megadja isteni beteljesülésemet a maga idejében. Már elvetettem az Istenhez törekvés magvait. Imával és igaz tettekkel kell öntöznöm! El kell távolítanom a kétség, határozatlanság, lehangoltság dudváit! Ha az isteni észlelés csírái megjelennek, odaadással kell azokat gondoznom! Egy reggel majd meglátom a megvalósítás virágait.
15. ÖNFEGYELEM - BÍRÁLAT
A lemondás isteni befektetés. Az önfegyelem filléreiből szellemi arany terem.
Nem szabad érzékenynek lennem a bírálattal szemben. Nem szabad bennem beteg helyeknek maradniok, melyek az emberek érintésére fájnak. Ha nem távolítom el elmémből az érzékeny helyeket, mindig fájni fog, ha valaki azokat érinti.
16. PÉLDAADÁS - CSELEKEDETEK
Közölnöm kell megismerésemet másokkal! Így képessé teszek mást arra, hogy segítsen önmagán. Ez nagyobb bármily anyagi segítségnél.
Nem elég, ha csak beszélek az embereknek a szellemi igazságokról. Meg kell mutatnom nekik, hogyan tudják elérni az isteni tudatot.
"Nem mindaz, aki mondja nekem: Uram! Uram! - megy be a mennyek országába. Hanem, aki cselekszi mennyei Atyám akaratát".
17. VALLÁSI SZERTARTÁSOK
A vallási szertartások segíthetik az embert, hogy Istenre gondoljon, de a túlzásba vitt szertartás elfeledteti, hogy miért van.
Uram, soha ne sújts engem - a jelenlétedről való megfeledkezés próbájával!
Szent iratok olvasása a tan tételeinek követése nélkül - szellemi ürességet eredményez. Hamis elégedettséget és emésztetlenséget, mint amikor egy gép játssza le szent iratok lemezeit, jelentésük megértése nélkül. Ugyanígy sok tudós idézi a Szentírást anélkül, hogy tudatában lenne a Szentírás életet adó értékeinek. Az ilyen ember szavaiból nem Isten-megvalósítást, hanem szavak ismeretét lehet nyerni.
18. KÖTÖTTSÉG - SZELLEMI SZABADSÁG
Az "Én"-nek az emberi énnel való azonosítása - kötöttség.
Az "Én"-nek a szellemmel való azonosítása - szabadság.
A szellemi szabadság a szellem irányítása által működő erőt jelent, nem pedig vágyak és szokások által működő erőt.
Az emberi én iránti engedelmesség kötöttségre, a szellem iránti engedelmesség felszabadulásra vezet.
Jövendőmondó ön? - kérdezték Paramahanszát. - Nem! Én megmondom az embereknek, hogyan kell rendbe hozni jövőjüket!
RÖVID MEDITÁCIÓK A MENNYEI ATYÁHOZ
A LÉLEK TEMPLOMA
Atyám! Lépj be lelkembe szívem kapuján át! Szeretetem égő lángjával akarlak imádni! Az odaadás templomában Téged szeretlek! A békesség templomában Néked örülök! A tevékenység templomában Érted küzdök! A szeretet templomában Téged imádlak!
Mennyei Atyám! Testem sejtjei Fényből vannak alkotva! Sejtjeimet Te alkottad. Azok tökéletesek, mert Te vagy a Tökéletesség! Azok egészségesek, mert Te vagy az Egészség! Azok szellem, mert Te vagy a Szellem! Azok halhatatlanok, mert Te vagy az Örök Élet!
Krisztus feltámadt közömbösségem sírjából! Testi fogságomból - a szellem szabadságára ébredtem!
Mennyei Atyám! Taníts meg az öröm örök nektárjából innom, melyet a meditáció forrásában találok meg!
Mennyei Atyám! Meghajlok előtted az Egek Templomában. Az emberek lélektemplomában!
Kell, hogy ez a nap legyen életem legjobb napja! Ma új elhatározással akarok indulni, hogy odaadásomat örökre a Mindenüttjelenvaló lábához tegyem! Mennyei Atyám! Taníts meg irántad való szeretetemet élővé tenni!
Mennyei Atyám! Engedd meg, hogy imám hangja mögött
közelséged tudatára ébredjek!
ISTEN VILÁGOSSÁGA
Egy fényre nézek. Azután becsukom szemem. A fény mindig nagyobb lesz! Meglátom magam körül a fény világító tengerét! A béke hulláma vagyok a fény világító tengerén! Én - a kicsiny hullám - a Fény óceánján lebegek! Életem a mindent átható Élet része! Amint meditációm mélyül, én, a békesség hulláma - a béke hatalmas tengerévé válok! Érzem közvetlenül öntudatom mögött a Béke mérhetetlenségét! A hullámnak éreznie kell az Óceán fenntartó életét, amely mögötte van.
Mennyei Atyám! Taníts meg éreznem, hogy mindenütt be vagyok burkolva a Te mindenütt védő Fénykörödbe! Taníts meg kinyitnom a meditáció kapuját - amely boldogító jelenlétedhez vezet!
Mennyei Atyám! Szellemem kis hulláma mögött a Te Végtelenséged segítő óceánja van! Békéd érintése megnyitotta szemem! Jóságod és Erőd átáramlik rajtam!
Mennyei Atyám! Ébressz fel, hogy feltámadhassak testem börtönéből kozmikus lényem tudatára!
* * *
Közreadja: ifj. Makk István
Fenti válogatás Paramahansza Jogananda műveiből való - aki Keletet és Nyugatot egyesítette Krisztusban. Ez gondolataiból néhány. Tímár Gyula fordította angolból.
A gondolatokat válogatta: Makk István.
|
